ESMO Breast Cancer 2020: Az emlőráknak még soha nincs vége

Dr. Rikka N. Pedersen, a dán Aarhus Egyetem Klinikai Epidemiológiai Tanszékéről és munkatársai a dán emlőrák-nyilvántartásból származó nők adatait értékelték, akiknél 1987 és 2002 között I-III. Stádiumú emlőrákot diagnosztizáltak. A népességalapú országos nyilvántartások segítségével azonosították azokat a betegeket, akik az emlőrák elsődleges műtétje után tíz évvel megújultak és túléltek [1]. Ez összesen 31 528 emlőrákos beteg 18117 esetében történt. A tudósok ezt követően megvizsgálták, hogy ezeknél a nőknél kiújulások vagy más daganat alakult-e ki, vagy meghaltak-e 2013. december 31-ig.

A nők 15% -át érintik a késői kiújulások

Azokból a betegekből, akik az elsődleges műtét után több mint tíz évig megismétlődtek, 1763-ban fejlődött ki emlőrák, összesen 106 602 személyév alatt.

Ez megfelelt a késői relapszusok előfordulási arányának, 16,5 / 1000 személyév (95% konfidencia intervallum [CI] 15,8–17,3). Halmozottan, maximum 27 éves megfigyelés után, a nők körülbelül 15% -át még mindig érintette a késői kiújulás, bár az elsődleges műtétet követő első tíz évben megismétlődésmentesek maradtak.

A késői emlőrák megismétlődésének kockázati tényezői

A késői kiújulások kumulatív kockázata magasabb volt azoknál a nőknél, akiknél ösztrogénreceptor (ER) -pozitív emlőrák, III. Stádiumú daganatok voltak, és a kezdeti diagnózis során nagyobb számú érintett nyirokcsomó volt:

  • Az ER-negatív emlőrák azt jelentette, hogy a késői kiújulás kockázata csaknem a fele volt az ER-pozitív rák kockázatának (kockázati arány [HR] 0,57; 95% CI 0,45–0,72).
  • Négy vagy több pozitív nyirokcsomó esetén a késői kiújulás kockázata 3-szorosára nőtt, az egyik érintett nyirokcsomóhoz képest (kockázati arány [HR 3,0; 95% CI 2,47–3,55).
  • A III. Stádiumú daganatoknál a késői kiújulás kockázata 85% -kal nőtt az I. stádiumú daganatokhoz képest (HR 1,85; 95% CI 1,59–2,15).

Összehasonlítás a késői visszaesések egyéb adataival

Meta-analízis szerint a késői emlőrák megismétlődésének kockázata öt évig tartó endokrin terápia után relapszus nélkül valamivel nagyobb volt az ER-pozitív karcinómák esetében [2]. Ebbe az elemzésbe 62 923 HR-pozitív emlőrákos beteg adatait vonták be. A metaanalízis meghatározta a tumor méretét és a nyirokcsomó állapotát a késői relapszus fő kockázati tényezőjeként. A tumor stádiumának és a Ki67 proliferációs markernek kisebb hatása volt. Ezen elemzés szerint a HER2 státus és a progeszteron receptor státusz nem volt releváns a késői kiújulások kockázata szempontjából [2].

E metaanalízis és a jelenleg bemutatott dániai értékelés közötti különbségek annak tudhatók be, hogy Dániában HR-negatív daganatos betegeket is bevontak, és a megfigyelés csak tíz évvel az elsődleges műtéti terápia után kezdődött. A késői kiújulások mechanizmusa, különösen HR-pozitív emlőrák esetén, még mindig nem világos.